HÍRES ÁLMOK A TÖRTÉNELEMBEN                             (Forrás: Szintézis Szabadegyetem)

Az álmok misztikuma végigkísérte az emberiség történetét, talán nincs is olyan kultúra, amelyben ne találnánk példát álombéli jövendölésekre vagy beteljesült jósálmokra. A múlt homályába vesző legendákon túl azonban, modern korunkból is találunk olyan eseteket, ahol tudósok, művészek vagy politikusok igencsak különös, csodaszámba menő álmait ismerhetjük meg. Az alábbiakban ezekből idézünk egy kisebb csokorral:

József álmai a bibliában, a legismertebb álomjóslások közé tartoznak. Miután megálmodta hogy a családjának a feje lesz, testvérei bosszúból el akarták veszejteni, ám később rabszolgának adták el. József a börtönben a fáraó álmát is megfejtette, mint a hét szűk és a hét gazdag esztendő szimbólumát, ezután lett Egyiptom második emberévé.

Szűz Mária jegyesének az álma is biblikus példa, aki álmában tudta meg az Úr angyalától, hogy Mária a Szentlélektől fogant, csakúgy ahogy álmában kapta az utasítást, hogy a gyermeket Egyiptomba, majd Galileába menekítse.

Pilátus feleségének álma csakúgy közismert, ő is álmában találkozott Jézussal, sőt beszélgetett vele, felismerve benne Isten Fejedelmét, ezért ébredése után azonnal írt Pilátusnak egy figyelmeztető üzenetet.

Szintén ókori példaként idézhető Hannibál álma, aki Róma megtámadására kapott álombéli jeleket, ugyanúgy, mint a híres római császár Julius Caesar álma, aki a köztársaság megbuktatását jelképező Rubicon folyó átlépését egy álom hatására határozta el. Julius Caesarnak még a saját végzetét is előérzet jelezte, üzenetet kapva arról, hogy óvakodjon március idusától.

Emese álma az ősmagyar mitológiában szintén híressé vált, a monda szerint egy turulmadár álmot bocsátott rá, amiben Emese méhéből folyó ered, mely idegen földön terebélyesedik ki. Az álomfejtők szerint ez azt jelentette, hogy fiút szül, aki kivezeti népét hazájából, s utódai dicső királyok lesznek. Az eredetmonda egy másik magyarázata szerint Emese álmában a turultól esett teherbe.

Jóval közelibb példa a jósálmokra Emmanuel Swedenborg, a XVII. századi svéd tudós és filozófus álma, aki a tőle közel ötszáz kilométerre lévő lakása környékén pusztító tűzvészt „látta meg” vízióiban, beleértve annak sikeres megfékezését, noha erről a visszaigazolást csak napok múltán kapta meg.

Abraham Lincoln amerikai elnök az ellene elkövetett gyilkos merénylet előtti napon elmesélte testőreinek, hogy három éjszaka is saját, felravatalozott holttestét látta a Fehér Házban, sőt álmában párbeszédet folytatva a gyászolókkal az is világossá vált számára, hogy nem csak halott volt, de egy merénylet áldozata lett.


álmaink üzenete

ÁLMAINK ÜZENETE - Kreatív írás műhely - 2020. május 2. szombat 17.30


Az egyik leghíresebb példa arra, hogy az álomban rendkívüli megérzések bukkanhatnak fel jelképes formában, Friedrich August Kekulé német kémikus esete, aki az ezernyolcszázas években a benzol molekuláris szerkezetét kutatta. Álmában egymást kergető kígyókat látott, amelyek egymás farkába haraptak, majd gyűrű formába rendeződtek. Így fedezte fel a benzol gyűrűs szerkezetét. Egy kongresszuson kijelentette: „Álmodjunk többet uraim, s akkor talán rátalálunk az igazságra.”

Elias Howe, a varrógép feltalálója szintén az ezernyolcszázas évek végén, a varrógép technikai részletein törte a fejét. Álmában egyszer egy primitív törzsben találta magát, lándzsákat rázogató vademberekkel körbevéve. A lándzsák hegyének közelében egy-egy lyukat fedezett fel. Mikor felébredt, ráeszmélt hogy ez a megoldás a régóta megoldatlan konstrukciós problémára: a varrógép tűjének a hegyénél kell elhelyezni a fonalat vezető lyukat.

Srinivasa Ramanujan indiai matematikus például azt állította, hogy zseniális megoldásait álmában Namakkal hindu isten sugallta neki.

Jó példa erre Thomas Alva Edison is aki, amikor egy megoldandó kérdésen dolgozott, akkor kényelmesen elhelyezkedett egy fotelben, vasgolyót tartott a kezében, amit a szék karfáján nyugtatott. Amikor elaludt, akkor a keze elernyedt, a vasgolyó egy vödörbe hullott, felébredt, és azonnal feljegyezte az álmát. Tehát Edison még a feltalálást is feltalálta az álom segítségével.

William Blake korának egyik leghíresebb festője és költője volt, aki nagyon gyakran hivatkozott az álmaira ihlető forrásként. Blake ugyanakkor számos kísérletet tett arra is, hogy olcsó módszert találjon versei illusztrálására, de ez mindaddig váratott magára, míg álmában meg nem jelent neki halott bátyja, aki megmutatta a rézkarc technikáját, amelyet később Blake szabadalmaztatott

Szintén az álmok varázsos erejének tulajdonítható, hogy Frankenstein híres irodalmi figurája először az alkotó, Mary Shelly álmában jelent meg, Robert Louis Stephenson, a „Dr. Jekyll és Mr. Hyde” című regény szerzője pedig irányítottan használta álmait a regényíráshoz. Elalvás előtt ugyanis arra programozta magát, hogy a történet álmában kerekedjen ki, amit később lejegyzett.

Ugyanígy Graham Greene a népszerű amerikai író is igénybe vette az álmok kreatív erejét, ha az írással gondja akadt, ő este véste emlékezetébe a rá váró feladatokat, amikhez a megoldásokat álmában kapta meg.

Sok zeneszerző, köztük Paul McCartney, Billy Joel sőt még Beethoven is álmaiból merített inspirációt művei megkomponálásához. Ezek az álmok időnként melódiát tartalmaztak, más esetekben dalszöveget. Bár a sort még hosszan folytathatnánk, már a felsoroltakból is láthatjuk, hogy az álmok gyakran valóban „varázserővel” bírnak. Figyeljünk és hallgassunk rájuk többször. Érdemes!

/Paulinyi Tamás/